Lesz itt szó születesnapról,egy retikülröl,fájdalmas sóhajokról,M.Schumacher-röl,egy arisztokrata tehetetlenségéröl,vukról,hiábavalóságról, meg ami kiszalad csak szavam ne felejtsem.
Már néhány nappal elötte minden róla szólt a városban.Akárhogy is 90 év önmagában is tiszteletet parancsol.Hát még ha tudjuk ebböl több mint 35 börtönben. Az ember aki többet tett afrikáért ,mint bárki valaha.Csak tervezgettük,hogyan megyünk ünnepelni.A város hagyományaihoz híven koncertet ajándékozott a tiszteletére,amit a rádiók¨ha Jézus addig feltámad,ö is fellép!¨-szlogennel hirdettek.Épp ezen röhögtünk italok társaságában egy teraszon,mikor-ez mostanában egyre gyakoribb-frissen a városba érkezö,ismerösünk ismeröse befutott.Azzal az egyenes derékkal amivel csak,és kizárólag mi deli magyarok tudunk.Magabiztos volt,és mindent tudott-gondolta. DJ vagyok-mondta.Tudtok valami jó programot a hétvégére?megyünk a mandela-koncertre,gyere velünk.-invitáltuk.kösz,én inkább néznék valami r&b helyet,egyáltalán milyen zenét játszik ez a Mandela?Sose hallottam.
Ilyenkor régebben vicsorogtam,és kikértem magamnak.Mostanában csak torkot köszörülök pincért hívok,és kikérem magamnak a fájdalomcsillapítót duplán,jéggel.Elvégre ez a tolerancia hazája.Csak csendben teszem hozzá ,és a hülyeség kora.
A srác felejtös volt ,a koncert annál inkább felejthetetlen.Nem is annyira a középszerü fellépök,inkább a mai napig is tartó after party miatt.
Nem akarom túlbonyolítani.A hyde park -ot körülvevö,fal magassága,az elfogyasztott sör mennyisége,a csillagok állása,Bem apó hasonmása a koncerten,mind befolyásolták a végeredményt.Ami kettös lábszárcsont törés.
(folyt.köv.)
